SAULUSBÓL PÁL LESZ

Barnabást és Saulust a Szent Lélek kiválasztotta.

Elindulhattak útjukra, és eljutottak Ciprusba.

Ők Krisztusról prédikáltak. De egy hamis próféta ott

a Paulus tiszttartónak hitük ellen magyarázott.

A tiszttartó kíváncsi lett Barnabásra, Saulusra.

Elhívatta őket, s kérte, Jézusról prédikáljanak.

Saulus, akit ekkor már leginkább Pálnak neveztek,

az Úr hatalmát mutatva az ördögfit vakká tette.

Antiókhiába érve a zsinagógába mentek.

Bár szombat volt, megengedték, hogy beszéljenek a néphez.

Pál elmondta, Isten mit tett, s ez tetszett az embereknek.

Következő szombat reggel rengetegen gyűltek össze.

Némely zsidó ellenük szólt. De a pogányok örültek,

hogy ők is üdvözülhetnek, és magasztalták az Istent.

A zsidók ezt zokon vették, őket onnan elkergették.

Antiókhiában közben felmerült a nép kérdése:

A körülmetéletlenek vajon üdvözülhetnek-e?

Pál és Barnabás elmentek Jeruzsálembe válaszért

az első apostolok és a vének tanácsa elé.

Péter szerint, Isten nekik is átadta a Szent Lelket.

Írják meg, hogy minden pogány, kik megtérnek az Istenhez,

pont olyanok lesznek, mint ők. De ne áldozzanak sose

bálványoknak állatot, vért, és paráznák ne legyenek.

Az apostolok elküldték Barnabás és Pál mellett még

Júdást és Silás prófétát Antiókhiába, azért,

mondják, mi a kívánsága az apostoli tanácsnak.

A nép ott ezt meghallgatta, és örömmel elfogadta.

Barnabás ezután Márkot útitársként megtartotta.

Pál Silást hívta magához, s elindultak Szíriába.