AKHÁB KIRÁLY



Szíriában ez idő tájt még Benhadád uralkodott.

Követet küldött Akhábhoz, az izráeli királyhoz,

hogy igényt tart vagyonára és az egész családjára.

Bár Akháb ezt elfogadta, a vének javaslatára,

és a népe hatására visszavonta, amit mondott.


Benhadád harcra készen állt, de az Úr üzenetére

Akháb kezdte a támadást, s elmenekültek a szírek.

Ám egy esztendő múltával Benhadád ismét útra kelt.

Isten embere azt mondta, mivel győzni fog most Akháb,

mindenki megismeri majd az Úr abszolút hatalmát.


100 000 embert öltek meg, a menekülőkre pedig

Afek város fala esett. És elfutott Benhadád is.

Szolgái zsákba öltözve királyukért könyörögtek.

Akháb Benhadádért küldött, szövetséget kötött vele.


Akháb király háza mellett Nábótnak volt egy szőlője.

Akháb pénzt ajánlott érte, de ő ebbe nem ment bele.

A király nagyon dühös volt. A felesége, Jézabel

írt a Nábót városában élő fontos embereknek.


Írta, hogy Nábót ellen két hamis ember tanúsítsa,

hogy szidta Istent s a királyt. A tanács ezt ki is mondta.

Nábótot ekkor kivitték, megkövezték, mire meghalt.

Jézabel szólt a férjének, a szőlőt elfoglalhatja.


Illés prófétához beszélt az Úr. Mondja meg Akhábnak,

kutyák fogják az ő vérét felnyalni. És hasonlóan

végzi Jézabel életét. Ekkor Akháb megszaggatta

ruháit, zsákba öltözött, böjtölt, magát megalázta.


Az Úr látta bűnbánatát. Megmásította a szavát,

a veszedelem majd fiát éri, és annak családját.


Asa meghalt, és a fia, Josafát lett Júda ura.

Egyszer odament Akhábhoz. Arról beszéltek egymással,

hogy a szírek ellen mostan elmehetnének a hadba.

Josafát azt ajánlotta, kérdezzék a prófétákat.


Akháb összehívta őket. Mindegyik a harc mellett szólt.

Ám Mikeást nem hívta el, mert az mindig rosszat mondott.

Amikor mégis megjelent, ő is jó szerencsét jósolt.


De elmondta, hogy az Isten megengedte egy léleknek,

hogy a próféták ez egyszer hazugságot beszéljenek.

Akháb a visszajöttéig Mikeást tömlöcbe küldte.


Izráel királya ekkor megváltoztatta ruháját,

abba ment a viadalra. Harci díszben volt Josafát.

A szíreket becsapta ez, és Josafátra rontottak.

Ám ő kiáltani kezdett, mire a csapat ott hagyta.


Akhábot egy szír katona véletlenül eltalálta.

Szekerében halt meg Akháb, és vége lett a csatának.

Elvitték Szamáriába, ott a testét eltemették.

Mikor a szekerét mosták, kutyák nyaldosták a vérét.