AZ INDULÁS

Isten ismét szólt Mózesnek, hogy két kürtöt készíttessen.

Ezek ezüstből legyenek, és a papok fújják azt meg.

Ők jelzik az ünnepeket, gyülekezést, az indulást.

A különböző helyzetek döntik el a kürtjel hosszát.

Amikor a felhő felszállt a bizonyság hajlékáról,

Izráel népe sorba állt,

követték Isten parancsát, amit Mózes továbbított,

s elindultak a táborból.

A felhő három nap múlva megállt Párán pusztájánál.

Hóbáb végül velük maradt, ő jelölte ki a szállást.

A nép azért síránkozott, hogy rosszul alakul dolga.

Az Isten megharagudott, tüzet küldött a táborra.

Mikor húsért könyörögtek, Mózes panaszkodni kezdett,

hogy nem bírja a terheket. Az Úr mondta, hogy keressen

70 igaz öreg embert, kikkel megosztja ezeket.

A 70 férfi összegyűlt, megálltak a sátor körül.

Az Úr leszállt a felhőből, adott nekik a lelkéből.

Prófétáló képességük lett Isten dicsőségétől.

Eldád, s Médád a táborban prófétaként viselkedett.

Józsué, Mózes szolgája ezt nagyon rossz néven vette.

De Mózes nem ellenezte, bízott az Isten lelkében.

Majd jött az Úr segítsége, és rengeteg fürj érkezett.

Mózes feleségül vett egy kusita nemzetű asszonyt.

Nem tetszett testvéreinek, ezért Miriám, s Áron szólt.

Az Úr megbüntette őket, és Miriám poklossá lett.

Áron irgalmat kért érte, s gyógyultan visszatérhetett.