ÉSAIÁS KÖNYVE      

ÉSAIÁS PRÓFÉTÁLÁSA

Ésaiás, Ámos fia akkor élt, amikor Jótám,

Akház, s Ezékiás király uralkodott Júda földjén.

Alattuk asszír királyok Szamáriát elfoglalták,

és Izráel lakosságát Asszíriába hurcolták.

Ott Izráel népe úgy élt, mint a helybeli emberek.

Bálványokat készítettek, pogány módra viselkedtek.

Az Úr őket elengedte, és már Júdát sem kedvelte.

Ésaiásnak elmondta, hogy az országuk pusztaság.

Bár Jeruzsálem megmaradt, Sion lányát ostromolják.

Ő is úgy járhatott volna, mint Sodoma és Gomora.

Gyilkosok lakják a várost. Megunta a vért, elfáradt.

Tisztítsák meg önmagukat, igazságot akarjanak.

Bosszút áll ellenségein, elvesznek, kik őt elhagyják.

De háza a Sion hegyen ezután is erősen áll.

Seregek Urának napján megaláznak minden pogány,

felemelkedett főembert. És a nőket megkopasztják.

E napon, aki megtisztul, s Jeruzsálemben megmarad,

az Úr oltalmazására, dicsőségére számíthat.