14. SZÚRA


14. SZÚRA

ÁBRAHÁM

Isten célja Mohameddel, hogy a földön képviselje.

S kihozza az embereket a sötétségből a fényre.

Csak olyan Küldöttet küld le, aki saját népe nyelvén

mondja el az üzenetét.

Régen Mózesnek is szólt, hogy emlékeztesse a népet,

a kegyetlen fáraótól Isten mentette meg őket.

Nyilván eljutott hozzájuk Noé népének a híre,

vagy az, amit az Ád-törzse, s amit a szamúdok tettek.

Nem hittek a küldötteknek, bizonyítékokat kértek.

Pedig csak Istenre lehet hagyatkozni tetteikben.

Ő mutatja azt az utat, amelyet követniük kell.

Amikor a hitetlenek küldöttjeik ellen szóltak,

a zsarnokok mind elbuktak, az Úr által elpusztultak.

Az utolsó nap mindenki Istennek színe elé lép.

A gyönge embereknek nincs azon a helyen menekvés.

A Sátán letagad mindent, ígéretei hamisak

voltak, ők engedtek neki. Vádolják saját magukat.

A jót tevők bejutnak majd a paradicsomi Kertbe,

hol patakok csörgedeznek, s ottlétüknek sosincs vége.

Isten beszélt a jó szóról. Fa, melynek gyökere erős,

ágai az égbe nyúlnak, a termése édes gyümölcs.

A rossz szó egy elkorhadt fa. Nincs gyökere, amely tartja,

melyen szilárdan megállna.

Akik álistent helyeztek Isten mellé, egyelőre

élvezhetik az életet, majd a pokolban égnek el.

De kik hisznek, nekik Isten megad mindent, amit kérnek.

Hajdan Ábrahám azt kérte, városát biztossá tegye.

Őt és fiait védje meg álistenek hite ellen.

Bár terméketlen volt a völgy, ahova letelepedtek,

de építettek egy házat, hol imádkoztak Istenhez.

Erre gyümölcsöt teremtett, hogy köszönetet mondjanak.

Ábrahám hálás volt azért, mert magas kora dacára

Isten megajándékozta Izmaellel és Izsákkal.

Mohamed ne képzelje, hogy az Isten nem látja meg azt,

amit tettek a bitangok. Csak kis haladékot kapnak.

De a számonkérés napján a bűnükért meglakolnak.

Isten képes bosszút állni, ahogy Mohamednek mondta.

Mindenki azt fogja kapni, amit éppen megérdemel.

Mindenkinek azt üzeni, Isten az egyetlen Isten.