NABUKODONOZOR 2. ÁLMA

Nabukodonozor ismét álmot látott. Elmondta a

bölcseknek, de nem értették. Dániel is meghallgatta:

A király látása szerint a föld közepén nagy fa állt,

tele volt mindenfélével, felül madarak hada szállt.

Majd lejött az égből egy Szent, aki hangosan kiáltott,

hogy ezt a fát vágják össze, csak a gyökere maradjon.

Azon pedig érclánc legyen, s a barmok szintjén létezzen.

Mindez hét ideig tartson.

Dániel, most már Baltazár, félve mondta, hogy mit jelent.

Nabukodonozor a fa, a lakása barmokkal lesz.

Hét idő telik el addig, míg megérti, hogy az Isten

uralkodik minden felett. A fa ismét életre kel.

Egy év múlva a király épp Babilont dicsőítette,

mikor szózat szólt az égből, hogy birodalma elveszett.

A népéből kivetették, a testét elhanyagolták.

De visszakapta értelmét, s felfogta Isten hatalmát.

Főurai felkeresték, visszakapta birodalmát.

Megkapta kevélységéért a büntetést, megalázást.