19. SZÚRA
19. SZÚRA
MÁRIA
Isten mondta Mohamednek, beszéljen Zakariásról.
Egyszer éjjel nagy titokban Zakariás Istenhez szólt.
Öreg lett és nincs gyereke, mert a felesége meddő.
Magának, s Jákob népének örököst kért az Istentől.
Jöttét Isten megígérte, kit Jánosnak nevezzen el.
Zakariás jelbeszéddel dicsőítette az Istent.
Jánoshoz is szólt az Isten, hogy a szentírást tartsa be.
Kedves volt a szüleivel, nem volt lázongó vagy büszke.
Békés volt az életében, halálában, új éltében.
Mondta Isten Mohamednek, Máriáról is beszéljen.
Amikor elment keletre, Szellemét küldte hozzá, ki
mondta, hogy Isten küldötte, s fiút ajándékoz neki.
Mária szűz volt, ellenezte, viszont ez elrendeltetett.
És ekkor megfogant tőle. Szülési fájdalma közben
pálmafa törzséhez ült le. Sírva kérte a halálát.
De egy hang szólt, hogy rázza meg a pálmafát.
A gyümölcsből egyen, igyon, ne beszéljen a népéhez.
Ekkor a gyerek megszólalt: Isten prófétának tette.
Meghagyta, hogy imádkozzon, tisztelje az édesanyját.
Békében lesz halálakor és feltámadása után.
Mohamed emlékezzen meg a hívő Ábrahámról is.
Apja a Sátánt szolgálta, meg akarta köveztetni,
mert lenézte isteneit. Ábrahám elment otthonról.
Kérte Istent bocsánatát. Isten Izsákot, Jákobot
leküldte az imájára. Mindkettő kiválasztott volt.
Emlékezzen meg Mózesről, kivel a Sínai hegyen
beszélt. És a testvéréről, Áronról, ki próféta lett.
Izmaelről is beszéljen, ki népét megtanította
imádkozni, adakozni. Idrisz is igaz próféta.
Utánuk olyanok jöttek, akik már nem imádkoztak.
Bekerültek a pokolba.
Akik az Úrhoz megtérnek, a Paradicsomba lépnek.
Az angyalok is csak szolgák, parancsot teljesítenek.
Isten a mennynek, a földnek, és a mindenségnek Ura.
A gazdag tévelygőknek is eljön büntetésük napja.
Volt, aki azzal kérkedett, neki
biztosan fia lesz.
Vajon Isten megígérte? Kik álistenekben hisznek
csalódnak, és együttesen a pokolba kerülnek be.
Vannak, akik azt állítják, hogy az Isten fiút nemzett.
Ez bizony szörnyű hazugság. Neki szolgája mindenki.
Az elpusztított népekről már nem is lehet hallani.