JÓB SZENVEDÉSE

Valamikor réges-régen élt egy ember, Jóbnak hívták.

Bűntelen volt, félte Istent, 10 szép gyermeke született.

A környéken elismerték, barmok, cselédek szolgálták.

Családja vétkei ellen égőáldozatot végzett.

Egyszer meglátta az Isten, hívei között a Sátánt.

Megemlítette Jób nevét, mint ki feddhetetlenül él.

Sátán szerint könnyű Istent szeretni, ha az áldását

érzi, de ha az megszűnne, nem átkozná meg Istenét?

Erre az Úr megengedte, hogy megfossza mindenétől,

csak Jób életét hagyja meg. Hamarosan rémes hír jött.

A vagyona megsemmisült, a gyermekei meghaltak.

Jób ruháját megszaggatta, az Urat mégis áldotta.

Következő alkalommal Isten a Sátán kezébe

adta Jóbot. De azt kérte, hogy életét kímélje meg.

Jób beteg lett, és fekélyek borították be a testét.

Bár azt mondta felesége, átkozza meg az Istenét,

nem tette meg.