ELIZEUS ÉS A SZÍREK 

Szíria királya ismét Izráel ellen indult meg.

Kijelölte táborhelyét, de kitudódott ez a hely.

Benhadádnak jelentették, Elizeus az áruló.

Utána küldte seregét, hogy hozzák hozzá Dótánból.

Elizeus Istent kérte, verje meg őket vaksággal.

A másik irányba mentek, elértek Szamariába.

Elizeus tanácsára Izráelnek a királya

a sereget nem bántotta.

Sőt, nagy lakomát rendezett, majd elbocsájtotta őket.

Szíriába visszamentek.

Ám Benhadád nagy sereggel elfoglalta Szamariát.

Ember és állat éhezett. Jórám, izráeli király

egyszer a kőfalon sétált. Meglátta egy síró asszony,

ki elmondta a panaszát.

A szomszédja kérésére megették az ő kisfiát.

Most az övé következne, de eldugta valahová.

Jórám megtépte ruháját, Elizeust kerestette.

Követével elment hozzá, kérdezte, az Úr segít-e?

A próféta elmondta az Isten szavát: Bár élelmük

lesz bőséggel, viszont Jórám az ételből nem részesül.

Négy bélpoklos a vár előtt úgy döntött, a szírekhez megy.

Útjuk közben csörömpöltek. A zaj hallatán a szírek

azt hitték, új csapat jött meg, félelmükben elszaladtak.

A táborban hagytak mindent, a bélpoklosok jól laktak.

Jórám nehezen hitte el, de a tények igazolták.

Kirabolhatták a tábort, megszerezték a gabonát.

A király a kapuban állt, az emberek eltaposták.

Bár a gabona övék lett, ebből nem ehetett Jórám.

Elizeus Damaszkuszba ment, és ez a hír elterjedt.

Benhadád, szír uralkodó ez időtáj épp beteg lett.

Hazáelt küldte el hozzá, kérdezze, hogy meggyógyul-e?

Elizeus ekképpen szólt: Ura nem marad életben.

És ezután sírva mondta, az Isten közölte vele,

Hazáel lesz a új király, aki bajt hoz Izráelre.

Hazáel ezt elhallgatta, Benhadádot ámította.

De takarót tett arcára, s meghalt a szírek királya.