46. SZÚRA

Isten a mennyet s a földet az Igazságnak nevében

teremtette. Viszont csak egy meghatározott időre.

Ám a hitetlenek mégis más istenekhez fordulnak.

Azt mondják az Igazságra, szemfényvesztő hazugság az.

De a Feltámadás Napján nem lesz senki, ki segítsen,

és ők ellenségek lesznek.

Isten a Tanú Mohamed és a rágalmazói közt.

Nem tudja, mit hoz a jövő, ő is csak figyelmeztető.

Régen Mózes könyve volt a korábbi kinyilatkozás.

A hitetlenek azt mondják, hogy az egy régi hazugság.

A Korán Isten igéjét a saját nyelvükön mondja.

Akik hisznek, ne féljenek, a Paradicsomba jutnak.

Azok a legjobb emberek, akik jók a szüleikkel.

Ha negyven évesek lesznek, kérjék Istent, áldja őket,

szüleiket, gyermeküket, hogy hitében élhessenek.

Akik szüleit megvetik, mert a túlvilágban hisznek,

azok kárhozottak lesznek, és kegyvesztéssel fizetnek.

Mohamed majd említse meg azt az Ád-törzs béli testvért,

aki a homokdűnéknél figyelmeztette a népét,

ne imádjanak más istent. Az emberek arra kérték,

most hozzon rájuk büntetést. Ekkor büntetést hozó szél

jött, mely elpusztított mindent.

Pedig hallást, s látást kaptak, de ezt arra használták fel,

hogy megtagadták az Istent.

Mohamed gondoljon arra, a dzsinnek egyik csoportja

egyszer a Koránt hallgatva figyelmeztetővé váltak.

A nép hallgassa meg őket, más nem védi a tévelygőt.

Mohamed ne siettettesse a büntetést, úgyis eljön.

Mindenki azt fogja kapni, mit nekik Isten kijelölt.