20. SZÚRA


20. SZÚRA

TÁ HÁ

Isten a Koránt nem azért juttatta le Mohamednek,

hogy boldogtalanná tegye. Azért, hogy emlékeztesse.

Mózesról beszélt, ki egyszer tüzet látott, és odament.

Ott szólította meg Isten. Mondta, saruját vegye le,

Tuwa völgyébe érkezett, és a kiválasztottja lett.

Higgye, hogy nincsen más Isten, neki hódoljon imával.

Ne hagyja, hogy eltérítsék, közel az Utolsó Óra.

Kérdezte, mi van kezében? Mózes felelt, hogy a botja.

Isten szavára eldobta, és kígyóvá változott az.

Majd visszaváltozott bottá, mint élővé elhalt karja.

Isten mondta, hogy már anyja a sugallatára tette

egy ládába, s vízre rakta, de a gondját viselhette.

Amikor megölt egy embert, Midián néphez költözött.

Aztán Isten elrendelte, és a Tuwa völgyébe jött.

Elküldte a fáraóhoz Mózest és Áront, testvérét.

Mondják, eressze el velük Izraelnek teljes népét.

Ők az Úrnak küldöttjei, aki képes teremteni,

és az elmúlásuk után elő tud hozni mindenkit.

A fáraó megkérdezte,

hogy varázslással akarják kiűzni földjükről őket?

A Felékesítés Napján mérjék össze erejüket.

A fáraó varázslói eldobták eszközeiket.

Botjaik és köteleik össze-vissza kúszni kezdtek.

Mózes félt, de az Isten szólt, hogy higgyen a győzelemben.

Mózes eldobta a botját, s az, elnyelte a trükköket.

A varázslók leborultak, Istenében hinni kezdtek.

Azt is az Isten sugallta, hogy induljon el népével,

nyisson nekik száraz utat varázsbotjával a vízen.

Fáraó hada követte, s a tenger elnyelte őket.

Istennek köszönhetik azt, hogy megállapodhattak a

Sínai hegy jobb oldalán. Mannát és fürjet is kaptak.

Mózes elhagyta a népét, azért, hogy Istenhez menjen.

Ám egy szamarrai férfi eltévelyítette őket.

Ékszereiket elkérte, borjúformát öntött nekik.

Mondta, ez az ő istenük. A nép hitte, s imádták is.

Áron hiába kért tőlük szófogadást. Védekeztek,

hogy az Egyiptomból hozott ékszereket dobták tűzbe.

Amikor Mózes visszajött, Áron magát mentegette.

Samarrait elkergette, és a borjút elégette,

maradványait a tenger vízébe bele hintette.

Isten ezzel Mohameddel is közölte, nincs más Isten.

Ha azt kérdik, mi történik a Feltámadásnak Napján?

A hegyeket széjjel szórja, mindenütt sík terület lesz.

Az kudarcot fog vallani, ki érzi a bűn nyomását.

Aki jót cselekedett, s hisz, annak nem kell rettegnie.

Isten egyezséget kötött Ádámmal az Éden Kertben.

Beszélt Iblisz angyalról is, aki az ellensége lesz.

A Sátán hízelgésére feleségével, mindketten

ettek a fa gyümölcséből, s látták, hogy mezítelenek.

De az Isten megbocsátott, leküldte őket a földre.

Aki elhagyja az Istent, a Feltámadásnak Napján

vakon fog majd feléledni, mivel az Úr nem figyel rá.

A csodás jeleket azok fogják megismerni egyszer,

kik egyenes úton járnak, és kik jól vannak vezetve.