JÁNOS KÖNYVE A JELENÉSEKRŐL

A HÉT GYÜLEKEZET

A levelek már nem mesék, nem egyszerűsíthetem le.

Pál rengeteg levelet írt. A rómaiakhoz egyet,

a korinthusbeliekhez két levelet. Egyet-egyet

galácziabeliekhez, az efézusbeliekhez,

filippibeliekhez és a kolossébeliekhez.

Pál még két levelet küldött Thessalonika népének.

Thimótheus kapott kettőt, Titus és Filemon egyet.

Van egy zsidókhoz írt levél. Közönséges levelet meg

Jakab írt, és Péter kettőt, János hármat, Júdás egyet.

De patmosi János könyvét, mely a jelenésekről szól,

én is szeretném leírni. Az Isten elhívta Jánost.

Hallotta őt megszólalni. Ő az Alfa, az Omega,

és írásra buzdította.

János lát hét gyertyatartót, Ázsia hét tagozatát.

És közöttük valaki áll.

Haja fehér, szeme tűzláng, úgy beszél, mint a víz-zúgás.

Hét csillag van a kezében. Ezek a hét gyülekezet

angyalai, kik átadják, amit János által üzen.

Efézusiaknak mondja: Tudja, hogy béketűrőek,

és a nikolaitáknak a tanait nem hiszik el.

De szeressék jobban Istent.

A smirnaiaknak mondja: Tudja nyomorúságukat.

Sátáni zsidók is vannak. Ám ha hisznek, vigaszt kapnak

az élet koronájával.

Pergamumiaknak mondja: Tudja, hogy nevét imádják.

Viszont vannak olyanok is, kik elhiszik tanítását

Bálámnak, és be is tartják.

Thiatíraiakhoz szól: Tudja a szeretetüket.

De nem talál arra okot, mért engedték Jézabelnek,

hogy prófétaként beszéljen?

A sárdisiaknak mondja: Tudja, halófélben vannak.

Ám talált arra méltóak, akik fehérben járhatnak,

s nevük örökké megmarad.

Filadelfiaknak mondja: Tudja, kevés erejük van,

de elhiszik a beszédét. Ki magát zsidónak vallja,

boruljanak lába elé, ha hazudnak.

Laodiceaibeli gyülekezetnek azt mondja:

Se melegek, se hidegek. Gazdagnak hiszik magukat,

közben pedig nyomorultak.

Kinek füle van, az hallja.