BELSAZÁR KIRÁLY

Nabukodonozor fia, Belsazár lett a babilon

uralkodó, aki egy nap díszes mulatságot tartott.

Azokból az arany-, ezüstedényekből ittak, miket

az apja Jeruzsálemből, annak templomából vett el.

Miközben isteneiket hangosan dicsőítették,

a palota falára egy emberi kéz írni kezdett.

Belsazár mereven nézte, majd hirtelen összeesett.

Hívta a jövendölőket, hogy mondják meg az értelmét.

Nem sikerült a bölcseknek megfejteni a szöveget.

A királyasszony szavára Baltazártól kérdezték meg.

Mondta: Nabukodonozor, amikor felfuvalkodott,

a szíve megkeményedett, kiűzték birodalmából.

Habár Belsazár ezt tudta, mégsem akart megváltozni.

Isten a kézzel ezt írta: Mene, Tekel és Ufarszin.

Az értelme e szavaknak: "megmérettél, és könnyűnek

találtattál". Birodalma médeké és perzsáké lesz.

Még az éjjel meggyilkolták Belsazárt, babilon királyt.

Ezután a méd Dárius foglalta el az országát.