RUTH KÖNYVE

Még a bírák idejében éhség volt Izráel földjén.

Efratai Elimélek Naómit, a feleségét,

a júdai Bethlehemből Moáb mezejére vitte.

Mahlon és Kiljon velük ment, a házaspár 2 gyermeke.

Elimélek hamar meghalt. Moábita nőket vettek

feleségül a fiaik, Ruth és Opra volt a nevük.

Együtt éltek majd 10 évig, de a két fiú is meghalt.

Az asszonyok elindultak Naóminak hazájába.

Közben Naómi menyeit az anyjukhoz visszaküldte.

Opra zokogva elköszönt, és visszatért a népéhez.

De Ruth maradt Naómival, együtt mentek Bethlehembe,

ott nevét megváltoztatta, magát Márának nevezte.

Ruth elment gabonát szedni, Boáz földjén is dolgozott,

aki Naómi férjének közeli atyafia volt.

Észrevette Ruthot Boáz, mondta, ne menjen el innen.

Szedegethette az árpát, az aratók közt ehetett.

A szemeket megosztotta anyósával, Naómival.

Végül az ő tanácsára befeküdt Boáz ágyába.

Eliméleknek még régen volt egy darab szántóföldje,

amit halála után egy közeli rokon válthat meg.

De az nem tartott rá igényt, így Boáz megszerezhette.

A sarujuk cseréjével ezt meg is erősítette.

Sőt, fiának feleségét, Ruthot is nőül vehette.

A halott Eliméleknek így nem fog kiveszni neve.

Megtörtént, hogy Naóminak a menye szült egy gyereket.

Tehát az Isten megadta, hogy fent maradjon nemzete.

Moábita Ruthnak Boáz nemzette azt az Obedet,

aki apja Isainak, aki Dávidot nemzette.