A FARIZEUSOK
Jézus Jeruzsálembe ment, arra van a Bethesda tó.
Körbe ülik a betegek, várják, hogy angyal érkezzen.
Ő felkavarja a vizet, s meggyógyulnak az emberek.
Egyiknek mondta, keljen fel, vigye fekhelyét, és járjon.
Így történt. De szombat lévén nem vihette volna ágyát.
Ezért a zsidók keresték Jézust, és vesztét akarták.
Mondta, ha őt nem tisztelik, az Atyát sem, aki küldte.
És nem hisznek Mózesnek sem, aki a jöttét hirdette.
A zsidó sátoros ünnep közeledett. Jézus ezen
nem akart részt venni, hiszen nem jött még el az ideje.
Tanítványait elküldte, majd titokban ő is elment.
És a templomba bemenve mégis tanítani kezdett.
Eljutott a híre ennek a farizeusokhoz is.
Elküldték a szolgálókat a prédikátort elfogni.
De a szolgák nem fogták el, beszédétől megrendültek.
Nikodémus, a főember, szintén Jézust védelmezte.
Jézus másnap a templomba elment, és sokan hallgatták.
Egy házasságtörő asszonyt vittek elé, és azt mondták:
Mózes szerint az ilyen nőt meg kell kövezni. Felelte:
Aki közülük nem bűnös, vesse rá az első követ.
Az emberek elkullogtak, csak Jézus maradt a nővel.
Azt mondta, hogy menjen haza, és ezután ne vétkezzen.
A farizeusok mondták, ők Ábrahám gyerekei.
Jézus kétségbe vonta ezt, mert nem akarnák megölni.
Ábrahám örülne neki. Ő látta, hogy el fog jönni.
De kövekkel dobálták meg, alig tudott elrejtőzni.
Egyszer egy Márta nevű nő befogadta a házába.
Mária testvére akkor Jézust lábánál hallgatta.
Amikor testvérük Lázár beteg lett, Jézus nem ment el.
Ám jött a hír: Lázár meghalt, amire Ő is útra kelt.
Lázár ekkor már 4 napja egy sírban volt eltemetve.
Jézus elé kiment Márta, de Mária nem ment vele.
Amikor Jézus kihívta, sírt, és szemére vetette,
hogyha akkor itt lett volna, a testvére most is élne.
Együtt mentek el a sírhoz, a követ levették róla.
Jézus előbb imádkozott, majd Lázárt hangosan hívta.
A halott kijött a sírból, az emberek csodálkoztak.
Voltak, akik elmesélték a farizeusoknak ezt.
Kajafás volt ez időben a főpap, s ő azt felelte:
Jobb, ha csak egy ember hal meg, mintha egy nemzet veszne el.