15. SZÚRA

Mohamed hagyja a népet, élvezzék ki az életet.

Hamarosan ráébrednek, a reményük mily csalóka.

Azt mondják a hitetlenek, bizony megszállott Mohamed.

Ha igazi küldött lenne, lehozná az angyalokat.

Mondja nekik, hogy amikor az angyalok megjelennek,

már nem kapnak haladékot, akkor számukra késő lesz.

A régebbi küldötteket is gúnyolták az emberek.

Ha ők az égbe jutnának, nem értenék a helyzetet.

Isten közli, ő helyezte égre a csillagképeket.

Kiterítette a földet. A vadonélő lényeknek

táplálékról gondoskodott. Elküldte az esőt, szelet.

Létrehozta a dzsinneket tűznek füsttelen lángjából,

és megformálta az embert száraz agyagból és sárból.

Majd életet lehelt bele, s az angyalok leborultak.

Iblísz angyal nem tette meg, és Isten kitaszította.

De Iblísz haladékot kért a Feltámadás Napjáig.

Mondta, hogy az embereket tévútra fogja vezetni.

Isten, a tévelygők felett hatalmat is adott neki.

Az Úr beszélt a pokolról. Mondta, hogy 7 kapuja van.

Cselekedeteik szerint jutnak az emberek oda.

Isten tudatában lévők azonnal a Kertbe jutnak.

Szívükben nagy békesség lesz, és ottlétük örökké tart.

Mohamednek feladata, hogy Ábrahámról beszéljen.

Vendégek látogatták meg. Béke veled-del köszöntek.

Bár Ábrahám tartott tőlük, örömhírt közöltek vele.

A 100 éves Ábrahámnak fiúgyereket ígértek.

Mondták, hogy egy bűnös néphez mennek, akik majd elvesznek.

Lót, s háznépe megmenekül, kivéve a felesége.

Lótot a nép bántalmazta, mert a vendégeit védte.

Mikor elhagyták a várost, Isten kövekkel szórta be.

Lót felesége megfordult, és sóbálvánnyá változott.

A romok jelet mutatnak, melyek ma is jól láthatók.

A sziklaváros lakói sem hittek a küldötteknek.

Lakóházakat vájtak ki biztonságuk érdekében

a sziklákból, hogy megvédjék magukat és értéküket.

Ám egy hajnalban hangorkán elragadott mindenüket.

Mohamed legyen türelmes, ne vágyakozzon máséra.

Csak a hívőket védje meg, ne gyötrődjön egyéb miatt.

Akik álistenben hisznek, azokra sose hallgasson,

csak az Istennek hódoljon.