34. SZÚRA

Hitetlenek mondják, hogy az Utolsó Óra nem jön el.

De nekik is üt az óra, esküt tehet rá Mohamed.

Isten jutalmaz és büntet.

Akik megkapták a tudást, látják a Könyv Igazságát.

Hitetlenek azt is mondják, a feloszlott test nem jöhet

létre egy új teremtésben. Ők erre ráfizethetnek.

Isten akármit megtehet.

Eltörölhetné a földet, leszakíthatná az eget.

Ám gyakran gyakorol kegyet.

Dávidnak vasat lágyított páncéling készítéséhez.

Szelet küldött Salamonnak, megolvasztotta a rezet.

Palotáit, a szobrokat, a dzsinnekkel készítette.

Az engedetlen dzsinneket pedig a pokolra küldte.

Salamon hirtelen halt meg. Földre zuhant, és a dzsinnek

rájöhettek, nem ismerték a láthatatlan erőket.

Sába népének lakhelye szimbolikus módon épült.

Oldalaira két szép kert Isten jelképeként került.

Ám ők elfordultak tőle, s elöntötte a kertjüket,

hol ezután tamariszkusz és keserű gyümölcs termett.

Városokat alapított, biztonságos utazással.

Azoknak, mi ez kevés volt, városai széthullottak.

Iblisz követőkre talált, bár nem volt rajtuk hatalma.

Viszont így Isten megtudta, ki nem hisz a túlvilágban.

Mohamed azokhoz szóljon, akik más istenben hisznek.

Értsék meg, és megláthatják, azoknak hatalmuk nincsen.

Vannak, akik az Ígéret beteljesítését kérik.

Mondja, eljön, de nem lehet késleltetni, siettetni.

Isten szólt a pusztulásról, mit a gazdagok nem hisznek.

Mohamed mondja meg, hogy a vagyon nem menti meg őket.

Az Igazságra azt mondták, csak kitalált szemfényvesztés.

De megkapták a választ rá, kegyetlen volt a büntetés.

Mohamed a tanú csupán, és ő nem vár fizetséget.

Ha néha eltévelyedett, azt, saját kárára tette.

A tévelygők azt kiáltják, hogy már hisznek.

Akadály mered előttük, belevesznek kétségükbe.